Az értékbecslésekkel kapcsolatos problémák tekintélyes része a megbízásnál gyökerezik. Előfordul, hogy megbízó és megbízott – esetünkben az értékbecslő – nem egy nyelvet beszélnek. Széles körben ismert a párbeszéd:

-Mennyi?

-Harminc

-Mi harminc?

-Mi mennyi

Ez egy szakállas vicc, de sajnos újra és újra előkerül, csak a számok változnak.

A módszer alapelve az, hogy a vizsgált ingatlan értéke kiszámolható ugyanolyan vagy hasonló ingatlanok értékéből. Ez az elv nemcsak ingatlanokra alkalmazható, hanem minden olyan eszközre, javakra, melyeknek van piacuk, melyek bizonyos időközönként gazdát cserélnek adásvétel formájában. Itt most az ingatlanok összehasonlító módszeres értékelését tárgyaljuk, mely a számítási részről szóló íráshoz kapcsolódik.

Az első részben az értékbecslés-szakvélemények főbb alkotóelemeit (bevezető-, leíró-, számítási rész, mellékletek) mutattam be, mely itt olvasható. A második részben a bevezető részről és a leíró részről itt írtam. Most a számítási részről és a mellékletekről lesz szó.

A számítási rész bemutatja az értékelés módszereit. Részletesen leírja a három klasszikus módszer, a piaci összehasonlító-, költségalapú-, és a hozamszámításon alapuló- lépéseit. Az előnyeik és hátrányaik összefoglalása után egyenként kiértékeli, hogy szükség van-e az adott módszerre.

Az első részben az értékbecslés szakvélemények főbb alkotóelemeit (bevezető-, leíró-, számítási rész, mellékletek) mutattam be, mely itt olvasható.  Most a bevezető- és a leíró részről lesz szó.

Minden értékbecslés-szakvélemény legelső oldala a címlap, ezzel kezdődik a bevezetés. Ezen az oldalon minden olyan adatnak szerepelnie kell, amely alapján a vizsgált ingatlan, az értékbecslő és a szakvélemény maga beazonosítható. Menjünk szépen sorban.

A jó értékbecslés minden szükséges információt és dokumentumot tartalmaz, de nincs benne felduzzasztott tartalom. A kifejezések értelmezésén túl minden lényeges adatot és információt fel kell sorolni az értékelt ingatlanról – témakörökbe foglalva. Az értéket befolyásoló információknak pedig a megállapított értékkel egy lapon van a helye, ugyanúgy, ahogy a keltezésnek és az aláírásnak is szerepelnie kell.

Az ingatlanérték-becslésnek igen jelentős szakirodalma van, melyben az értéktípusok tárgyalása előkelő helyen szerepel. A vonatkozó jogszabályokon túl több etalonként számon tartott iparági standard létezik. Ezekben alapos és hosszú definíciók olvashatók a különféle értéktípusokról. Itt most nem ezen meghatározások betű szerinti reprodukciója a cél, hanem a legfontosabb típusok összefüggéseinek feltárása.