A jó értékbecslés minden szükséges információt és dokumentumot tartalmaz, de nincs benne felduzzasztott tartalom. A kifejezések értelmezésén túl minden lényeges adatot és információt fel kell sorolni az értékelt ingatlanról – témakörökbe foglalva. Az értéket befolyásoló információknak pedig a megállapított értékkel egy lapon van a helye, ugyanúgy, ahogy a keltezésnek és az aláírásnak is szerepelnie kell.
Ebben a részben az értékbecslés szakvélemények főbb alkotóelemeit mutatom, be. Ezek: bevezető-, leíró-, számítási rész, mellékletek. A folytatásban ezek részletes kifejtése lesz.
Összefoglalásra az úgynevezett értékelési bizonyítvány hivatott, melynek a szakvélemény elején van a helye. A bizonyítvány maga egy, legfeljebb két oldal a szakvéleményben a címlap és a tartalomjegyzék után. Ezek az elemek alkotják a bevezető részt. A záradéklolást ajánlatos itt elhelyezni, de nem hiba, ha a mellékletek között van.
Ezt a leíró rész követi, aminek a vizsgált ingatlan minden fontos tulajdonságát be kell mutatnia. A környezet bemutatása a távolról közelítés elve szerint célszerű, amit a száraz műszaki leíró rész követ. Az alapterület kimutatás elhelyezhető itt vagy helyet kaphat a mellékletek részben. Lényeges, hogy ez fontos része a szakvéleménynek! A részt rövid és releváns piacelemzésnek kell zárnia.
A számítási rész bemutatja az értékelés módszereit, és kiértékeli, melyekre van szükség az adott ingatlanhoz és melyekre nincs. Ezt követhetik a részletes számítások, illetve ezek is elhelyezhetők a mellékletek részben. A lényeg, hogy egy összefoglaló oldalnak itt mindenképp szerepelnie kell az alkalmazott módszerek eredményeivel.
A mellékletek résznek a fent már említett alkotóelemeken kívül minden, a szakvéleményben szereplő megállapítás alátámasztásához szükséges dokumentumot tartalmaznia kell. A tulajdoni lap és a fényképek állandó elemek. Ezen kívül számtalan iratra lehet még szükség, például hivatalos térképmásolatra, szintenkénti méretezett alaprajzokra, stb.
A jó értékbecslés mindenki számára érthető, a lehető legkevesebb szakzsargont és rövidítést tartalmazza. Ezeket nem lehet teljesen elhagyni, így természetesen minden szakmai kifejezéshez, betűszóhoz magyarázatot kell mellékelni. Sajnos kevés olyan értékbecslés-szakvélemény készül, melyben külön részt szentelnek a definícióknak. Noha jogszabályi kötelezettség a különféle értékelési módszerek bemutatása, ezen kívül az esetek túlnyomó részében nincs további tájékoztatás a szakvéleményekben.
A szakvélemény akkor nevezhető teljesnek, ha abból az ingatlan teljesen megismerhető, az értékek levezetése logikus és érthető, és az alkalmazott módszerek minden lépése le van írva.
Folyt. köv.
(fotó: pexels.com)
KőszegT
